Újabb állatvédő „mancs” csapott le, ezúttal az európai – köztük a magyar – sertéstenyésztőkre. A brit állatvédő szervezet szerint a közösségi sertéstenyésztők kilencven százaléka nem tartja be az állat-egészségügyi szabályok egyes elemeit. Hat európai ország óljaiban készített rejtett kamerás felvételeket a szervezet. Az állattartók szerint ők a szabályok szerint járnak el, így értetlenül állnak a támadás előtt. Hazánk egyébként az állategészségügyi szabályok betartásában az Egyesült Királyság után a második helyen végzett.

A napokban derült ki egy titokban lefolytatott vizsgálatból, hogy az európai sertéstenyésztők túlnyomó többsége két szervezet szerint nem tartja be az állattartás körülményeit szabályozó uniós előírások egy részét. A Compassion in World Farming (CIWF) és a European Food Safety Authority (EFSA) 2008-tól közösen forgatott tizennyolc hónapon keresztül hat uniós tagállam (Dánia, Hollandia, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország és Spanyolország) hetvennégy telepén. „Érthetetlen, hogy mi az állatvédő szervezet célja ezekkel a felvételekkel” – mondta lapunknak Fekete Balázs, a Magyar Fajtatiszta Sertéstenyésztők Egyesületének elnöke. Szerinte csúnyán visszaéltek a tenyésztők bizalmával, ezért a jövőben – az Egyesült Államok példáján felbuzdulva – itthon is szigorítani fogják a telepekre való bejárást. „Ha nagy visszhangja lesz az ügynek a piacon, akkor elképzelhető, hogy komolyabb lépéseket is teszünk a szervezet ellen. A napokban tizenöt forinttal csökkent a sertés élősúlyának az ára, remélem, ehhez semmi köze sincs a brit állatvédő szervezet tevékenységének” – hangsúlyozta az elnök.

A rejtett kamerás felvételek tanúsága szerint az állattartók kilencven százaléka figyelmen kívül hagyta a disznók farkának megcsonkítását tiltó szabályozást, kétharmaduk pedig nem biztosítja a megfelelő talaj-, illetve ólkörülményeket. Az állatvédő szervezet felszólította az uniós tagországok hatóságait, hogy tegyenek megfelelő lépéseket az előírások betartatására, mivel ezek a szabályok már 2003 óta hatályosak.

Peter Stevenson, a CIWF egyik szóvivője szerint a disznók kíváncsi, intelligens, igazi életörömmel teli állatok, éppen ezért sivár nagyüzemi körülmények között tartani őket, ahol semmit nem tudnak csinálni, egyszerre törvénytelen és embertelen. „Botrányos, hogy a legtöbb sertéstartó a hét évvel ezelőtt életbe lépett szigorú szabályokat még ma sem tartja be” – mondta.
A nemzetközi szervezet honlapján megtekinthető videofelvételen jól látszik, hogy a sertéstelepen egy kék munkaruhát viselő férfi levágja a kismalacok farkát, kihúzza a fogaikat, majd ivartalanítja a kan malacokat.

„A jelenleg érvényben lévő uniós szabályok értelmében nem lehet rutinszerűen elvégezni ezeket a műveleteket, azonban indokolt esetben, állatvédelmi szempontokból megengedett” – mondta lapunknak Pallos László, országos állatvédelmi főfelügyelő. A szakember szerint ha a malacok között a kannibalizmus jelei mutatkoznak (köztudott, hogy a malacok gyakran harapdálják egymás farkát, az unió ezért kötelezte az állattartókat, hogy különböző játékokat vagy láncokat helyezzenek el az ólban, amely helyettesítheti az állatok testrészét), akkor az állatorvos engedélyezheti a farok metszését. „A napos malacok esetében az állatorvos felügyeletével a felcser is elvégezheti ezt a műveletet, a hétnaposnál idősebb egyedek esetében csak az állatorvos végezheti el a farokmetszést” – mondta Pallos László.

A szakember szerint hasonlóan szigorú feltételek mellett és indokok alapján lehet a foglecsípést is elvégezni, ez az anyakoca testi épségét védi, mivel a malacok a hegyes fogukkal könnyen kárt tehetnek a koca bimbóiban. Az ivartalanítás egyébként hazánkban engedélyezett, természetesen a megfelelő szabályok betartása mellett.

Egy Baja környéki sertéstelep lapunknak nyilatkozó vezetője szerint a kannibalizmus szinte állandó jelenségnek számít, így az uniós szabályokat teljesen értelmetlennek tartja, ennek ellenére a szigorú ellenőrzések miatt a legtöbb hazai sertéstenyésztő a törvények betartásával végzi el a farokmetszést. „A felvételeken látható szikés megoldás kevésbé humánus. A legtöbb helyen olyan, ollóhoz hasonló szerszámmal vágják le a malac farkát, amelynek az egyik szárát felforrósítják, így az a friss sebet rögtön besüti, s eláll a vérzés” – mondta a szakember. Hazánk egyébként a szervezet által készített gyorsjelentés szerint Nagy-Britannia után a második legjobb eredményt érte el az állatvédelmi szabályok betartása terén.

Szerettük volna megtudni, hogy miért volt szükség rejtett kamerás felvételekre, s miért akarta olyan dologra felhívni a közvélemény figyelmét az állatvédő szervezet, amely a megfelelő körülmények biztosítása esetén egyáltalán nem szabályellenes. Lapzártánkig nem értük el Pencz Leventét, a Fauna Egyesület igazgatóját, aki a CIWF nemzetközi állatvédő szervezet hazai képviselője.

Magyarország a második legjobb
Hazánkban tíz Szeged környéki és Békés megyei sertéstelepet filmeztek le az állatvédők. A meglátogatott telepek hetven százalékában tapasztalták a farokmetszést, valamint hetvenszázalékos arányt mutattak ki a nehezen lefordítható „no or ineffective environmental enrichment” tekintetében, azaz a környezeti feltételek javulásának hiányában. A szervezet szerint a magyar sertéstenyésztés nagyüzemi módon zajlik, hatalmas drótkerítésekkel veszik körbe a telepeket, a külső szemlélő elől elzárva a szabad belátást. A hazai malacok csupán néhány farmon mehetnek ki egy viszonylag kis szabad területre.

A brit farmereknél a szervezet a metszés tekintetében ötvennégy, a környezeti fejlődés hiányában csupán harminchat százalékos arányt mutatott ki. A szigetországban tizenegy farmot vizsgáltak meg az ellenőrök Yorkshire és Suffolk körzetben. A szervezet munkatársai szerint az Egyesült Királyságban nagyobb területen mozoghatnak a szabadban a malacok, s nem tapasztalták, hogy a vemhes kocákat elkülönítik egy kis kalitkába, mint a kontinens többi országában. Dániában tizennégy sertéstelepet látogattak meg. A dán gazdák, mint Európa egyik legnagyobb sertéstenyésztői, nagyüzemi módon tartják az állatokat. A vemhes kocákat itt elkülönítik és szűk helyen tartják, ahol megfordulni sem tudnak. A farokmetszés tekintetében százszázalékos arányt tapasztaltak, míg a környezeti fejlesztés hiányában Dánia hatvanhét százalékos arányt ért el.

Németországban tizenkilenc sertéstelepet ellenőrzött a szervezet Niedersachsen és Nordrhein-Westfalen tartományban. Tapasztalataik szerint a nagyüzemi és a kevésbé nagyüzemi rendszer működik Németországban. A farokmetszésben hetvenkilenc, a környezeti fejlesztés hiányában pedig hetvenkilenc százalékot ért el az ország.

Hollandiában kilenc telepet ellenőriztek. A farokmetszésben százszázalékos arányt tapasztaltak, a környezeti fejlesztés elmaradásában nyolcvankilenc százalékos arányt ért el a királyság. Spanyolországban tizenegy farm került az állatvédők célkeresztjébe. Sok sertésen találtak külsérelmi nyomokat, mind a farokmetszés tekintetében, mind a környezeti fejlesztés hiányában százszázalékos arányt tapasztaltak a szervezet munkatársai.

Forrás: Magyar Hírlap